Dr. Som Ferenc (1932-2021)
Dr. Som Ferenc testnevelő tanár, a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének
örökös tiszteletbeli alelnöke, 2021. július 4-re virradó reggelre visszaadta lelkét a
Teremtőnek.
Dr. Som Ferenc 1932. február 7-én született Budapesten.
1950-ben a Református Kálvin téri Gimnáziumban érettségizett. Még ugyanabban az évben
felvételt nyert a magyar testnevelőtanár képzés elit intézményébe, a TF-re, ahol 1954-ben
kapta meg a testnevelő tanári diplomáját.
A gimnáziumi évek alatt kezdődött el a sikeres kézilabdázó pályafutása. A kézilabda sportban
korának legendája volt, aki játékosként tizenkét évig játszott a kispályás, a nagypályás és a
teremkézilabda sportban, töb mint 100-szoros válogatott. Kétszer vett részt világbajnokságon.
Az FTC örökös bajnoka és alelnöke.
Dr. Som Ferenc alapító tagja a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének, ahol a
kezdetektől fogva Dr. Istvánfi Csaba elnök mellett alelnökként tevékenykedett. Ezt a
pozícióját, örökös tiszteletbeli alelnökként, élete végéig megőrizte.
A Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség, a MEFS megalakulásánál is bábáskodott.
Egyike volt az alapítóknak, később ott is alelnöki pozícióba került.
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el..
A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 29 évig volt a Testnevelés Tanszék vezetője.
Onnan is ment nyugdíjba. Fájdalmasan érintette, de tudomásul vette, hogy nyugdíjba
vonulásakor búcsúztatására nem került sor.
Szeretett Feleségével 63 évig élt boldog házasságban, egy fiúk született. Otthonról közösen
szervezték a Fradi kézilabdás öregfiúk találkozóit.
Békében, nyugodtan, szűk Családja körében távozott az árnyékvilágból. A Jó Isten, a mi
Urunk, csak a legjobbakat szólítja így el.
Drága TANÁR ÚR! Emlékét megőrizzük, nyugodjon békében!
Dr. Som Ferenc temetése 2021. augusztus 6-án a Városligeti Fasor Református Templomban
lesz, ahol az altemplomban helyezik örök nyugalomra. Az FTC saját halottjának tekinti.
A család kérése, hogy a temetésen részt vevők egy szál virággal róják le kegyeletüket, így
tisztelegve az emléke előtt.
„Az ÚR ÁLDÁSA legyen mivelünk.”