Tudástár

Hasznos szakmai anyagok

Válogasson letölthető sportszakmai anyagaink közül.

Physical education

Adapted PE

E-learning

Presentations

Recommendations

Népszerű videóanyagaink

Sportolókkal a sportért Zelinka Ildikóval – Dr. Hamar Pállal

Sportolókkal a sportért Zelinka Ildikóval – interjú Baji Balázzsal

A gyermek mozgásfejlődése

Titoknyitogató: Istvánfi Csaba

Gyakran ismételt kérdések

Kérdés:
Mi történik akkor, ha sérülés vagy betegség miatt valaki nem tud megjelenni
a testnevelés gyakorlati érettségi vizsgán, ezért a testnevelés vizsgát szóbelivel szeretné kiváltani?

A most kialakult helyzetben, akik csak szóbeli érettségi vizsgát teljesítenek testnevelésből, azok a felvételi eljárásban egyenértékűvé válnak azokkal az érettségizőkkel, akik hagyományos módon, gyakorlati és elméleti vizsgát is tesznek. Ezzel az lehet a baj, hogy egyesek arra fogják ösztönözni a tanulókat, inkább tanulják az elméletet, hiszen a záradékolás hiányában nem derül ki, hogy az érettségi eredményüket milyen úton szerezték. Így hátrányba kerülnek azok, akik mindkét vizsgarészt teljesítik. Amennyiben a jogkövető magatartásban bíznak, jelzem, jönnek olyan visszajelzések, hogy az érettségizők majd orvosi papírokkal igazolva nem mennek el a gyakorlatra, mivel csak szóbelivel nagyobb esélyt látnak a magasabb százalék elérésére, mint komplex vizsgával. A záradékolás megoldás lenne erre a problémára!
Válasz:
A jogalkotó az érettségi vizsgák és a vizsgázók biztonsága érdekében a rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedéseket hozott. A testnevelés vizsgatárgynál a döntésben jelentős szerepet játszottak a tavalyi év tapasztalatai, amikor is sok vizsgázó nehezményezte azt, hogy – az alapvetően gyakorlati jellegű vizsgatárgyból – csak szóban vizsgázhatnak, elesve ezzel attól a lehetőségtől, hogy a gyakorlati felkészültségüket bizonyíthassák. Elsősorban ennek a szakmai szempontnak a figyelembevételével került a testnevelés vizsgatárgy az idén kivételezett helyzetbe azzal, hogy – a járvány miatt kis mértékben csökkentett tartalommal – a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész egyaránt megszervezhető. Ennek természetes következménye, hogy a vizsgaszabályzatnak a vizsga pótlására vonatkozó megfelelő részei a testnevelés vizsgatárgyra – kivételesen – érvényesek maradtak. A rendkívüli szabályok szerint az ebben a vizsgaidőszakban eltérő módon letett vizsgák teljes értékűek. E szabályozásnak az az oka, hogy a rendkívüli intézkedések a most végzős tanulók továbbtanulását minél kevésbé befolyásolják, akadályozzák. Ebből következik ebben a vizsgaidőszakban a záradékolás elhagyása. Jelen szabályozás mellett tehát, ha valaki a testnevelés gyakorlati vizsga közben beteg, vagy éppen karanténban van – helyzetének megfelelő hivatalos igazolásával – az igazgatótól lehetőséget kaphat a vizsga szóban történő befejezésére. A fenti eljárás hangsúlyos eleme a távolmaradás okának hiteles igazolása, illetve az igazgató ellenőrző szerepe és döntési joga. Természetesen minden szabályt át lehet hágni, ám a döntéshozónak azt kellett mérlegelnie, hogy az esetleges jogsértés kockázata, illetve annak következménye arányban áll-e az intézkedés pozitív hatásaival. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a tanárok, orvosok és igazgatók egymással összejátszva ösztönzik a tanulókat a jogszabályok megkerülésére. Minden érdekeltnek azt tanácsoljuk, hogy egyrészt szabálykövető módon járjon el, másrészt a kedvezmény lehetőségével csak indokolt esetben éljen és ne pedig visszaéljen.
Kérdés:
Ebben a tanévben mi várható a testnevelés érettségi vizsgák lebonyolításával kapcsolatban?
Válasz: A jelenlegi állás szerint a testnevelés érettségik a hivatalos − Magyar Közlönyben meghirdetett − tanév rendjéhez igazodva lesznek megtartva, gyakorlati és szóbeli vizsgával. Amennyiben a vizsga gyakorlati és szóbeli része teljes egészében kivitelezhető, akkor a vizsgakövetelményeknek megfelelően és a járványügyi helyzet szabályait betartva bonyolítják le az érettségit. Abban az esetben viszont, ha a járványügyi helyzet úgy alakul, az úszás és/vagy küzdősport rész elmarad. Ennek eldöntése az elkövetkezendő hónap(ok) feladata lesz. Fontos körülmény, hogy a testnevelés közép-, vagy emelt szintre jelentkező tanulók gyakorlati érettségi felkészítése, konzultációs jelleggel megtartható.
Kérdés:
Több helyről hallottuk, hogy testnevelésórán „csak” ülnek a gyerekek, nehogy összelihegjék egymást, ez pedig az iskola hivatalos járványügyi intézkedésének a része. Nem csak testnevelésórán tiltják meg az erőteljesebb „lihegést” hanem énekórán is. A tanulók nem énekelnek, hanem „csak” elmondják az ének szövegét. Más helyről azt hallottuk, hogy maszkban tervezik a tornatermi órák megtartását. Október hónaptól gyakorta előfordul, hogy több napon keresztül esik az eső. A kisebb termekbe, tornaszobákba kényszerülő osztályok tanítói, testnevelői arra hívták fel a figyelmet, hogy a téli időszakban, illetve esős időben nem hajlandók bemenni a kisméretű helyiségekbe, mivel ott megfertőzik majd egymást a gyerekek és a nevelők. Már-már ott tart a helyzet, hogy a kis öltözőkbe, tornaszobákba órarendileg beírt tanórákat félelemből nem akarják megtartani a pedagógusok.
Válasz: A mindennapos tanórai testnevelés, illetve a testnevelés tantárgy sajátos pedagógiai-módszertani jellege kapcsán vélhetően a testnevelést és gyógytestnevelést tanító kollégák azok, akik legérintettebbek a jelenlegi vírushelyzetben. A kollégák, a járványügyi védekezés
érdekében, már-már emberfeletti munkára kényszerülnek. Külön kiemelt jelentőséget kap a tanóra előtti és utáni tisztálkodás, fertőtlenítés. Fontos leszögezni, hogy központilag semmilyen szabályozás nem tiltja a járványügyileg korrekt testnevelés és gyógytestnevelés órák megtartását, ilyen jellegű utasítás csak a gyógyúszás foglalkozásokra vonatkozik. Mivel
központi előírás nincs, ezért az esetlegesen helyi szinten felmerülő problémák (sportfelszerelések és sportlétesítmények indokolatlan le-betiltása, séta a folyosón, tanulók maszkban történő sportoltatása stb.) áthidalója a helyi viszonyokat és körülményeket jól ismerő testnevelő lehet. Mindenkit kielégítő válasz tehát nem létezik, ugyanakkor a
komplikáltabb helyzetek megoldásához maximális támogatást nyújt az MTTOE vezetősége.
Kérdés:
A testnevelés szóbeli érettségi helyett nem lenne szerencsésebb egy módosított fizikai felmérést tartalmazó közép- és emelt szintű érettségit megtartani?
Válasz:
A testnevelés gyakorlati érettséginek alapfeltétele a folyamatos és rendszeres felkészülés. Ehhez a megfelelő biztonsági feltételeket garantáló sportszerek, felszerelések és helyszínek szükségesek. Ismerve az iskolák tárgyi-infrastrukturális feltételeit ez még normál helyzetben is komoly gondot okoz. Sok helyen az is előfordul, hogy az érettségizni szándékozó diákok nem a saját körülményeik között készülnek fel, hanem bekéredzkednek más iskolák tornatermeibe, sportpályákra, edzőtermekbe. Miután március 16-tól a gyakorlásra szolgáló helyek bezártak, így a felkészülés is lehetetlenné vált. Ez közel három hónap kiesést jelent! A szakmai hátteret és a biztonságos felkészülést-felkészítést megteremtő testnevelő tanár sem találkozhat a tanítványaival. Ebből kifolyólag teljesen irreális elvárás lenne egy „rövidített” változatú gyakorlati anyag bemutatását kérni a testnevelés tantárgyat választó érettségizőktől. Arról nem is beszélve, mi a garancia arra, hogy ez a rögtönzött változat időben és megfelelő formában eljut minden érintett tanulóhoz és testnevelőhöz. Végül, de nem utolsó sorban, nincs az a vizsgabizottság, amely mindennek ismeretében, nyugodt szívvel merne felelősséget vállalni a diákok testi épségéért, miközben a bizottsági tagok (is) tisztában vannak azzal, hogy az érettségi vizsga teljesítményelvárása fokozott sérülésveszéllyel jár.
Kérdés:
Jó megoldásnak tartják, ha a testnevelők, gyógytestnevelők videófilmet kérnek a diákoktól annak alátámasztására, hogy elvégezték-e az ajánlott testgyakorlatokat?
Válasz:
A testnevelő, gyógytestnevelő tanárok tanulók iránt megnyilvánuló bizalma okán nem tartjuk szükségesnek, hogy a diákok videófilmet küldjenek az elvégzett testedzésről és/vagy sportolásról. Szentgyörgyi Albert 1930. november 2-án az Országos Testnevelési Kongresszuson párhuzamot vont az evés, az alvás és a mozgás között (egyiket sem lehet három napra előre megtenni). A biológia tanár tanítja a táplálkozás, a pihenés stb. szervezetre gyakorolt hatását, ajánlott mértéket, de ő sem ellenőrzi direkt módon, hogy a tanítványai ennek szellemében jártak-e el.
Kérdés:
Hogyan tudják ellenőrizni (kell-e ellenőrizni) a diákokat, hogy megcsinálják-e a kiadott feladatokat?
Válasz:
A legfontosabb most a bizalom légkörének megteremtése, a bátorítás, a buzdítás. Ez nem az osztályozás időszaka. Egyébiránt a tanulóknak van féléves osztályzatuk, s március közepéig ellenőrzött-értékelt a pedagógus. 
Kérdés:
A tanárok hogyan tartják meg, milyen módszertannal a testnevelési órákat?
Válasz:
A testnevelő, gyógytestnevelő tanári közösség kreativitása és leleményessége a jelenlegi helyzetben is megmutatkozik. A testnevelők ‒ az általuk alkalmazott programon keresztül, a KRÉTA elektronikus napló segítségével ‒ változatos, otthoni körülményekhez igazítható gyakorlatokat (erősítő, nyújtó, lazító stb.), videófilmen látható gyakorlatsorokat, sportági ismeretekről szóló filmeket, prezentációkat küldenek a tanulóknak. Ezeket a feladatokat végzik a diákok. Ehhez segítséget nyújtanak az MTTOE honlapján megjelenő hasznos szakmai anyagok is. Most lehet motiváló elméleti órákat, pozitív például szolgáló filmeket, könyveket és sportkiadványokat is ajánlani (lásd Hugh Hudson 1981-ben bemutatott Tűzszekerek című filmjét).
A (mindennapos) testnevelés már korábban sem csak a „kontaktórákra” épített, hanem a tanulói önállóságra és a család, a szülők szerepvállalására is. A testnevelő, a tanító arra alapozhat, amit a mozgásos tevékenységek iránt a gyermekek személyiségében eddig sikerült kialakítania. Persze ettől még hiányzik a csapatjáték, a fogócska, a kidobós, a partizán stb.
Kérdés:
Milyen tapasztalataik vannak a digitális rendre való áttérés óta: mennyire működnek a testnevelési órák?
Válasz:
A digitális tanrend minden pedagógusnak egyaránt nagy kihívás, ebben mi nem tennénk különbséget. A kialakult helyzet ugyanúgy érinti a testnevelés tantárgy oktatását, mint az összes többiét. Ugyanakkor az is tény, hogy a testnevelésben ‒ ahol rendkívül fontos a személyes jelenlét ‒ a jelenlegi körülmények között nehéz folytatni a korábbi tevékenységet. 
A testnevelők és tanítók nagy – időnként talán túlontúl nagy – lelkesedéssel láttak hozzá az új feladatellátáshoz. Az már most kirajzolódni látszik, hogy a közismereti tárgyakból sok és nem könnyű tananyagot kell feldolgozniuk a tanulóknak. Ebben a vonatkozásban külön kiemelendők a most érettségizők. Ezért is jelezte a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), hogy a pedagógusok a feladatkiadás terén tanúsítsanak némi önmérsékletet.
A visszajelzések alapján a diákok többsége várja, és szívesen végzi a feladatokat. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a tanáraikkal, s hiányoznak számukra a „kontaktórák”. A gyerekek természetes mozgásigénye mindig is megvolt, erre volt/van pozitív hatással a mindennapos testnevelés bevezetése.
Kérdés:
Az e-learning lehetőség csak az edzői végzettséggel rendelkezőknek áll nyitva? Nem egy publikusan, bárki számára elérhető tudástárról beszélünk?
Válasz:
Jelenleg a Tudástár oldalon (Hasznos szakmai anyagok) publikált anyagaink bárki számára, regisztráció nélkül elérhetőek.