Kérdés:
Mi történik akkor, ha sérülés vagy betegség miatt valaki nem tud megjelenni
a testnevelés gyakorlati érettségi vizsgán, ezért a testnevelés vizsgát szóbelivel szeretné kiváltani?
A most kialakult helyzetben, akik csak szóbeli érettségi vizsgát teljesítenek testnevelésből, azok a felvételi eljárásban egyenértékűvé válnak azokkal az érettségizőkkel, akik hagyományos módon, gyakorlati és elméleti vizsgát is tesznek. Ezzel az lehet a baj, hogy egyesek arra fogják ösztönözni a tanulókat, inkább tanulják az elméletet, hiszen a záradékolás hiányában nem derül ki, hogy az érettségi eredményüket milyen úton szerezték. Így hátrányba kerülnek azok, akik mindkét vizsgarészt teljesítik. Amennyiben a jogkövető magatartásban bíznak, jelzem, jönnek olyan visszajelzések, hogy az érettségizők majd orvosi papírokkal igazolva nem mennek el a gyakorlatra, mivel csak szóbelivel nagyobb esélyt látnak a magasabb százalék elérésére, mint komplex vizsgával. A záradékolás megoldás lenne erre a problémára!
Válasz:
A jogalkotó az érettségi vizsgák és a vizsgázók biztonsága érdekében a rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedéseket hozott. A testnevelés vizsgatárgynál a döntésben jelentős szerepet játszottak a tavalyi év tapasztalatai, amikor is sok vizsgázó nehezményezte azt, hogy – az alapvetően gyakorlati jellegű vizsgatárgyból – csak szóban vizsgázhatnak, elesve ezzel attól a lehetőségtől, hogy a gyakorlati felkészültségüket bizonyíthassák. Elsősorban ennek a szakmai szempontnak a figyelembevételével került a testnevelés vizsgatárgy az idén kivételezett helyzetbe azzal, hogy – a járvány miatt kis mértékben csökkentett tartalommal – a gyakorlati és a szóbeli vizsgarész egyaránt megszervezhető. Ennek természetes következménye, hogy a vizsgaszabályzatnak a vizsga pótlására vonatkozó megfelelő részei a testnevelés vizsgatárgyra – kivételesen – érvényesek maradtak. A rendkívüli szabályok szerint az ebben a vizsgaidőszakban eltérő módon letett vizsgák teljes értékűek. E szabályozásnak az az oka, hogy a rendkívüli intézkedések a most végzős tanulók továbbtanulását minél kevésbé befolyásolják, akadályozzák. Ebből következik ebben a vizsgaidőszakban a záradékolás elhagyása. Jelen szabályozás mellett tehát, ha valaki a testnevelés gyakorlati vizsga közben beteg, vagy éppen karanténban van – helyzetének megfelelő hivatalos igazolásával – az igazgatótól lehetőséget kaphat a vizsga szóban történő befejezésére. A fenti eljárás hangsúlyos eleme a távolmaradás okának hiteles igazolása, illetve az igazgató ellenőrző szerepe és döntési joga. Természetesen minden szabályt át lehet hágni, ám a döntéshozónak azt kellett mérlegelnie, hogy az esetleges jogsértés kockázata, illetve annak következménye arányban áll-e az intézkedés pozitív hatásaival. Nincs okunk azt feltételezni, hogy a tanárok, orvosok és igazgatók egymással összejátszva ösztönzik a tanulókat a jogszabályok megkerülésére. Minden érdekeltnek azt tanácsoljuk, hogy egyrészt szabálykövető módon járjon el, másrészt a kedvezmény lehetőségével csak indokolt esetben éljen és ne pedig visszaéljen.